Ez a Nyugat-Dunántúli kis község Zala és Veszprém megye határán, a Sümegi medencében a Nyugat-Bakony Tátika hegyvonulatának és a Kovácsi hegynek ölelésében fekszik. Az ősi település: 1998-ban ünnepelte 750. évfordulóját. A hivatalos okiratok 1248-tól említik, mint jobbágy települést. 1548-ban a törökök felégették, majd a Püspökség 1700-ban dél-németeket telepített be. Azóta vegyes a lakosság, de a család nevek alapján többnyire német származású. Nyelvi identitásukat, építészeti, néphagyományaikat elveszítették. 1828-ban 604 lelket (105 háznép) számláltak (ma csak 488 főt). Zömmel 3 nyomásos paraszt gazda- ságot tartottak fenn a hozzátartozó igavonó és más haszonállatokkal. Ekkor meghatározó település volt a környéken azóta a szomszédos települések lélekszámban túlnőtték. A szántóföldi növénytermesztés mellett jelentős volt a gyümölcs és szőlőtermesztés - ez utóbbira ma is 110 ha I. osztályú szőlőterület kataszterbe sorolt vulkánikus (bazalt) eredetű terület áll rendelkezésre- de az évszázad második felé- ben az ültetvények zöme lepusztult. A település csaknem kizárólag (99 %-ban) római katolikus -ma is vallásos. A jelenleg is fennálló késő barokk kori temploma 1731-ben épült, majd 1787-ben átépítették. Pedáns, tiszta, virágokkal bőven és ízlésesen díszített udvarok és előkertek csakúgy mint maga a település. A templom védőszentje Mária. A szőlőhegyi kápolna un. "Hálaadó" kápolna 1850-ben épült egy nagy jégverés után. Festetics György jóvoltából 1791-től postajárat volt Sümeg és Keszthely között, ez határozta meg Bazsi szerepét. Szorgalmas, földmûvelésből és erdőgazdálkodásból élő népét 1959-ben terelték be a Termelő Szövetkezetbe. Ettől kezdve rohamosan hanyatlott az ősi birtok és ősi foglalkozás szeretete és megbecsülése, amely a mostani változások után sem került az azt megillető helyre. A falu szülötte Simon István költõ, akit halála után is tisztel a Szülőföld -ennek jegyében minden évben az õ emlékezetére gyermekversmondó versenyt rendezünk. A folyamatban lévő szennyvízcsatornázással kompletté válik a közművesítés. A településről hiányzik az iskola, a pedagógus - de legfőképpen az összetartás a régi értelemben vett faluközösség. Az önkormányzat 1998-tól tagja a Tátitka-Rezi Régió önkormányzati társulásnak és a "Sümeg Térségi önkormányzatok Területfejlesztési Társulásnak". A település jellegzetes növénye az őshonos szelíd (étkezési) gesztenye (Castanea sativa) amelynek kupacsos termése akár szimbólum is lehet. A táj, az élővilág a klíma és az épített örökség együttesen adja a Pannon jelleget. Jelképeink megalko- tásában az elbizonytalanodott jelen átugrásával címerünk Bazsi szellemiségét és a gesztenyefa szívós megújuló képességét fejeztük ki. Bazsi a Balaton közelségénél, fekvésénél, erdősültségénél, jó levegő- jénél és fajgazdag régi jellegű gyümölcstermesztésénél fogva predesztinált lehetne az ökotermesztésre és ökoturizmusra, -lehet, hogy ez lenne a jövője. Bazsi község Cím: 8351 Bazsi, Fő u. 50. Tel.: 87/352-201 Tisztviselők Szentes László polgármester Csikós Csaba alpolgármester Csánicz József képviselő Fekete Gézáné képviselő Németh Rita képviselő Tobak Ferenc képviselő